Cikkek

Kulturális antropológia szak

Felvételi információk

A magyar nyelvű antropológia szak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen 2013 óta  a Budapesti Corvinus Egyetemmel együttműködésben működik. A kolozsvári BBTE és a Budapesti Corvinus Egyetem közös megállapodása értelmében a programjainkban tanulóknak mindkét egyetemről diplomát lehet szerezni, amennyiben mindkét egyetemre felvételt nyernek (nem feltételnül egy tanévben). A tantárgyak nagy részét csak az egyik egyetemen kell teljesíteni.

 

A kulturális antropológia az emberi alkotás és viselkedés – szokások, szövegek, képek – azaz a kultúra kutatásáról szól. Míg a fizikai, illetve biológiai antropológia az ember alapvető testi jegyeit kutatja, addig a kulturális antropológia az emberek viselkedésének, szokásainak, társadalmi kapcsolatainak alapvető jellemzőivel foglalkozik. Bár elsődlegesen a tradicionális, törzsi kultúrák vizsgálatára jött létre, ma az antropológia többek között a városok társadalmának sokszínűségével, az emberi csoportokban zajló rítusokkal, a politikai, gazdasági cselekvés természetével és kulturális meghatározottságával, ezek leírásával foglalkozik.

A képzés interdiszciplináris jellegű, közös tárgyak formájában több ponton találkozik mind a szociológia-  mind a néprajz-oktatással. Az elméleti elmélyedés mellett az ismeretek gyakorlati alkalmazására is lehetőség nyílik, egyéni és csoportos kutatások, terepmunka és tanulmányírás formájában. A szakmai gyakorlat-táborok lehetőséget adnak a kutatási módszerek „élesben" történő kipróbálására: a diákok ezek keretében tanulnak meg résztvevő megfigyelést végezni, antropológiai interjút készíteni, fókusz-csoportos vizsgálatokat lebonyolítani, illetve az adatokat elemezni – más szóval, az antropológus szemével látni és láttatni a világot.

A kulturális antropológia a kultúra kutatásáról szól, legyenek azok szokások, szövegek, képek – minden emberi alkotás és viselkedés. Az antropológia ezeket fejti meg és értelmezi. Míg a fizikai, illetve biológiai antropológia az ember alapvető testi jegyeit kutatja, addig a kulturális antropológia az emberek viselkedésének, szokásainak, társadalmi kapcsolatainak alapvető jellemzőivel foglalkozik. Bár ez a tudomány elsődlegesen a tradicionális, törzsi kultúrák vizsgálatára jött létre, ma az antropológusok többek között a városok társadalmának sokszínűségével, az emberi csoportokban zajló rítusokkal, a politikai, gazdasági cselekvés természetével és kulturális meghatározottságával, a társadalmi egyenlőtlenségek leírásával foglalkozik.

A munkaerőpiacon, mivel a kulturális antropológus a BBTE-n a szociológia területéhez tartozó diplomát kap, így elfoglalhat többnyire bármilyen szociológusok számára betölthető állást, és néhány sajátos állást is:  kutató-aszisztens, muzeográfus, településfejlesztési, közösségfejlesztési referens, szociális referens, népességnyilvántartó referens polgármesteri hivatalban, romaügyi szakértő, iskolai tanácsadó, pályaválasztási tanácsadó, tanár (társadalomtudományok), adatelemző,  szóvivő, fejlesztési ügynök, tanácsos közintézményekben, mukanélküliekkel foglalkozó ügynök.

A kolozsvári antropológusképzésről

Kulturális és szociálantropológiát a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen a Szociológia és Szociális Munkás-képző Karon lehet tanulni, 3 éves, teljes egészében magyar nyelvű alapképzés keretében.

 

► magas színvonalú

Az oktatók zöme fiatal, külföldön is képzett, a legújabb ismeretekkel felruházott és legaktuálisabb oktatási technikákban jártas tanár.

 

► interdiszciplináris

Az oktatás több ponton találkozik mind a szociológia-, mind pedig a néprajz-oktatással – közös tárgyak formájában.

 

► nemzetközi szakirodalomra alapoz

Az előadásokon és szemináriumokon az oktatók nemcsak magyar, hanem román és angol nyelvű szakirodalmat használnak, a hallgatók pedig mind a klasszikus, mind pedig a legkorszerűbb szövegekkel, kérdésfelvetésekkel, terepleírásokkal, módszertani szakkönyvekkel is megismerkedhetnek.

 

► nemcsak az egyetem padjaiban zajlik, hanem számos és változatos, iskolán kívüli tevékenységet is magába foglal

Az antropológia szakos diákok bekapcsolódhatnak az egyetemi tanszékek legfontosabb társadalomtudományos háttérintézményeinek tevékenységébe, például a Max Weber Szakkollégium kutatási programjaiba, részt vehetnek ugyanott a csütörtöki antropológiai filmvetítéseken, vagy akár a Kriza János Néprajzi Társaság által szervezett előadásokon.

 

► sokszínű és gyakorlat-orientált

A képzés azonban nemcsak az elméleti oktatásra összpontosít, hanem az ismeretek gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi, egyéni és csoportos kutatások, terepmunka dolgozatírás stb. formájában. A minden év nyarán megrendezett szakmai gyakorlat-táborok hangulatos, de ugyanakkor tartalmas és változatos lehetőséget adnak a kutatási módszerek „élesben" történő kipróbálására: a diákok ekkor tanulnak meg résztvevő megfigyelést végezni, antropológiai interjút készíteni, fókusz-csoportos vizsgálatokat lebonyolítani, illetve az adatokat elemezni – más szóval, az antropológus szemével látni és láttatni a világot.

 

► hallgatóit itthoni és külföldi rész-, valamint továbbképzésre ösztönző

Diákjaink nagy része mesteri és doktori képzésen folytatja tanulmányait, itthon és külföldön egyaránt. Az egyetemi évek alatt rendelkezésre álló külföldi ösztöndíjak – magyarországi és nyugat-európai áthallgatások és részképzések, Erasmus-program stb. – nemcsak tanulási, tapasztalatszerzési alkalmak, hanem gyakran olyan szakmai kapcsolatok kialakítását is lehetővé teszik, amelyek későbbi kutatási és munkahelyi együttműködést is eredményezhetnek.

 

► a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez igazodó

A tanterv összeállításában a munkáltatók által legtöbbre értékelt, széleskörű készségek kialakítását tűztük ki célul. Ezért tantárgykínálatunkat úgy állítottuk össze, hogy a hallgatók későbbi boldogulása szempontjából leghasznosabb ismereteket tudjuk átadni. Oktatunk bevezetést az antropológiába, szociológiába, szociális munkába, pszichológiába, közgazdaságtanba, a szakantropológiák egész sorát – vallás-, város-, falu-, gazdaságantropológiát, a társadalmi nemek, etnikai csoportok antropológiáját stb. A választható tárgyak között sok a gyakorlati jellegű: arculatépítés, PR-tervezés, projektmendzsment, pályázatírás, dolgozatírás, prezentáció-készítés stb.

 

Mihez ért az antropológus?

Végzettjeink a legváltozatosabb szakmai-társadalmi helyzetben alkalmazható kompetenciák birtokosaiként kerülnek ki az iskolapadból – ezeket a jártasságokat három nagyobb csoportba sorolhatjuk:

 

Elméleti ismeretek és jártasságok

Az antropológusok:

  • értik a társadalom működésének, analitikusan szemlélik azokat a jelenségeket, amelyek a hétköznapi ember számára magátólértetődőnek és megkérdőjelezhetetlennek tűnnek
  • értelmezni tudják a tradicionális és modern közösségek működését
  • ismerik a modern politikai és közigazgatási rendszer működését jogi és társadalomelméleti szempontból
  • képesek a társadalmi jelenségeket tágabb politikai-gazdasági-történelmi összefüggésekben elhelyezni
  • kritikusak mindazokkal a hatalmi viszonyokkal szemben, amelyeke a hétköznapi ember soha nem kérdez rá
  • ismerik, átlátják a csoportok, kis közösségek működési logikáját – etnikai csoportokét, falvakét
  • ismerik a tágabb társadalmi rendszerek felépítését: a társadalom struktúráját, az egyenlőtlenség természetét stb.

 

Módszertani kompetenciák

Az antropológusok a társadalomkutatók által használt legfontosabb adatgyűjtési módszert ismerik:

  • az interjúkészítést
  • a fókuszcsoportos interjú-készítést
  • a dokumentumelemzést
  • a diskurzuselemzést
  • a résztvevő megfigyelést
  • az adatbázis-létrehozást és –kezelést
  • a számítógépes adatfeldolgozást

 

Gyakorlati készségek

Tekintettel arra, hogy végzőseink egyrésze nem kutatóként, hanem egyéb értelmiségi munkakörökben helyezkedtek el, az oktatás figyelmet fordít a diákok ...

  • kommunikációs
  • prezentációs
  • szintetizáló
  • elemző
  • menedzseri
  • adminisztrátori
  • arculatépítési
  • szervező
  • konfliktusmegoldó készségeinek fejlesztésére is.

 

Hol helyezkedhetnek el az antropológusok?

Az eddig diplomát szerzett antropológusok az állami, civil és versenyszférában egyaránt megállták a helyüket. Volt diákjaink kutatóintézetekben, oktatási intézményekben, helyi és központi közigazgatási szervezetekben, önkormányzatoknál, civil szervezetekben, a szociális ellátórendszerben, pályázatíró cégeknél, valamint a sajtóban dolgoznak.

Attachments:
Download this file (Tanterv BBTE Antrop 2016_17.doc)Antropológia_magyar tanterv[ ]203 kB
A közeljövőben várható a 2017/2018-as tanév őszi szemeszterére a miniszteri ösztöndíjas részképzés pályázat kiírása - teljes szemeszteres részképzésre és részképzős tanulmányútra.A pályázat meghatározó, egyik legfontosabb melléklete a magyarországi intézménytől kapott...
Read more...
A BBTE Földrajz Kar kutatójának, Bartók Blankának tudományos eredményeiről számolt be a Spiegel német nyelvű portál. A cikk elérhető a portál online felületén. Az éghajlatkutatónak 2016-ban a Nature Communications világhírű szakmai folyóiratban...
Read more...
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem a 2017–2018-as egyetemi tanévre 4.947 tandíjmentes, több mint 9.200 tandíjas, és több mint 2.650 távoktatási és csökkentett látogatású helyet hirdet meg az alapképzési felvételire. Ezek közül 60...
Read more...
Huszadik alkalommal kerül megrendezésre 2017. május 18–21. között Kolozsváron az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK), amelyet az idén 40 szekcióban hirdetnek meg a szervezők.
Read more...

Keress bennünket a Facebookon!

Elérhetőség

titkarsagTitkárság

1989 Dec. 21 u., 128 sz.

400604 Kolozsvár

Tel:  +40-264.42.46.74

        +40-264.41.99.58

Fax: +40-264.42.46.74

Tanulmányi épület

Plugarilor utca, 34 szám

400604 Kolozsvár

Térkép