Kezdőlap


Életünk fordulópontjai: Az erdélyi magyarság demográfiai helyzete, rétegződése, nyelvhasználata

Az erdélyi magyarok demográfiai vizsgálatai során a kutatók beleütköztek a népszámlálások, mint adatforrások, vagy a kis mintán végzett kérdőíves felmérések korlátaiba, amikor az alacsony gyermekvállalási kedv okait, a párkapcsolatok dinamikáját, vagy a rétegződési összefüggéseket, egyenlőtlenségek okait keresték, korspecifikus vagy regionális bontásban. E korlátokból való kitöréshez jó lehetőség adódott, azáltal, hogy a magyarországi KSH Népességtudományi Kutató Intézet közvetítésével kapcsolódni lehetett egy széles körű nemzetközi együttműködésben kivitelezett nagymintás survey alapú projekthez, a Generation and Gender Program (GGP)-hoz (Vikat - Spéder et al. 2007). Ennek célja, hogy átfogóan feltárja, elemezze az új európai népesedési magatartás fő vonásait, tendenciáit. Ennek értelmében az erdélyi kutatás kérdéssorai kompatibilisek a program magyarországi és nemzetközi méréseivel.

A kutatás témái kiterjedtek a háztartás szerkezetére, összetételére, a párválasztásra, a gyermekvállalási szándékokra, a házasságon belüli viszonyokra, munkaerőpiaci helyzetre, foglalkozási rétegződésre, fogyasztásra és nyelvhasználatra.

Az Életünk fordulópontjai – Erdély panelkutatás első hullámát több intézmény közös együttműködésében szervezték, 2005-2006 folyamán. Erdélyben a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Szociológia tanszékének háttérintézményei, a Max Weber Társadalomkutató Központ (Alapítvány) és az Etnikumközi Kapcsolatok Kutatóközpontja (CCRIT) bonyolította le az RMDSZ demográfiai munkacsoportja támogatásával és, Magyarországról, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet szakmai és anyagi támogatásával, együttműködésével. A kutatás célcsoportja a 20-45 éves erdélyi fiatal magyar népesség volt, különös tekintettel a termékeny életszakaszra.

A kutatás vezetői, a koncepció kidolgozói és a kivitelezés koordinátorai Horváth István, Veres Valér és Kiss Tamás, Budapestről Spéder Zsolt és Kapitány Balázs. A kutatás feldolgozásában részt vettek még: Csata Zsombor, Geambasu Réka és Antal Imola. A terepmunka szervezésében részt vett Sólyom Zsuzsa és Kiss Zita.

Az „Életünk fordulópontjai – Erdély” kutatás második hullámának megszervezését az időközben megalakult Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vállalta fel mint jogtulajdonos, 2008-2009-ben, az adatfelvételt a Román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala finanszírozta, a terepmunka lebonyolítását pedig a Max Weber Társadalomkutató Központ (Alapítvány) és a BBTE Szociológia tanszék magyar tagozatának oktatói és hallgatói közreműködésével valósították meg. A 2. hullám nagy előnye, hogy a mintát kiterjesztették a 19-75 éves népességre.

A kutatás egyik nagy érdeme, hogy korábbi vizsgálatoktól eltérően – kétlépcsős (címbejárás és adatgyűjtés) mintavételt alkalmaztak, ezáltal, a korábbiaktól eltérő, az erdélyi magyar népességet a kutatási kérdések szempontjából jobban reprezentáló mintát kaptak. Az erdélyi mintavétel módjáról, mintánk sajátosságairól Kiss – Kapitány (2009) ír részletesen, miszerint Erdély 14 magyarlakta megyéjéből a gyakorlati kontaktmintába került 11004 fő, a választói névjegyzékből véletlenszerűen kiválasztva ebből 7334-volt elérhető, ebből pedig 3251 fő beszélt (jól) magyarul ebből 2492 fős érvényes mintát nyertek.

A kutatás másik nagy érdeme, hogy az erdélyi magyarokat összehasonlíthatóvá tette a magyarországi népességgel, és közvetve egész Európával. Az előnyöket kihasználva, a kutatási programban résztvevő erdélyi és magyarországi kutatók egy átfogó kötetben (Spéder, szerk, 2009) tették közzé összehasonlító tanulmányaikat, de más hazai és nemzetközi publikációk is születtek belőle. A demográfiai viselkedés vonatkozásában Spéder Zsolt – Kiss Tamás a családalapítás változó gyakorlatáról, a párkapcsolatok és gyermekvállalás kohorszspecifikus metszetben, Spéder Zsolt – Veres Valér a gyermekvállalási szándékok, családnagyság, Pongrácz Tiborné a párkapcsolatok jellegzetességei Erdélyben és Magyarországon, Murinkó Lívia: Első elköltözés a szülői házból, Földházi Erzsébet az első házasság felbomlása, válás Magyarországon és az erdélyi magyarok körében témával, címmel elemezték a kutatás adatait. Nyelvhasználatról, migrációról Horváth István, és Gödri Irén – Kiss Tamás (2009) írtak. A társadalomszerkezet és egyenlőtlenségek témában Monostori Judit – Veres Valér: A fiatal népesség rétegződése a vidéki Magyarországon és Erdélyben, valamint Geambaşu Réka: Nemek közötti egyenlőtlenségek Erdélyben és Magyarországon a 21–44 év közötti népesség körében írásait emeljük ki, de további, magyarországi szerzők is írtak a témában. Ezen kívül, még készültek elemzések az Erdélyi Társadalom 2008. évi tematikus számában és folyóiratokban, a nyelvi viselkedésről és az etnokulturális reprodukcióról (Horváth 2008), a házassági, párkapcsolatok minőségéről (Antal – Szigeti 2008), nemi egyenlőtlenségekről Erdélyben (Geambașu 2008), a fiatalok önállósodásáról és felnőtté válás kitolódásáról (Veres 2011), az erdélyi magyar és magyarországi népesség rétegződésének és jövedelmi egyenlőtlenségeiről (Veres, 2014)

felveteli plakat 2017

Az idéni Kolozsvári Magyar Napokon több helyszínen is ismeretterjesztő, valamint kikapcsolódásra alkalmas programmal várja az érdeklődőket a Babeș–Bolyai Tudományegyetem. A Farkas utcában zajló Múzeum sétányon, az egyetem épületeiben és különböző...
Read more...
Ruprecht Esztert, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intéztének oktatóját a nemrég elnyert Mestertanár Aranyérem kapcsán kérdeztük a tehetséggondozás múltjáról, jelenéről, kilátásairól, szakmai előképeiről, a tehetségekkel való foglalkozás intézményes...
Read more...
Meghirdetésre került a Részvétel a 2017-2018-as tanévben a Márton Áron Szakkollégiumban programban című pályázati kiírás. A szöveget, benne a jelentkezésre vonatkozó határidőkkel és tennivalókkal az érdeklődők megtalálják a Márton Áron Kollégium...
Read more...
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közösen pályázatot hirdet miniszteri ösztöndíjas teljes szemeszteres részképzésre, valamint részképzős tanulmányútra a magyarországi felsőoktatási intézmények nappali munkarendű képzésén a 2017/2018-as tanév őszi...
Read more...

SzocioBlog

Az iskolai hierarchiák legnagyobb befolyásolója a családi háttér, a kinézet és az év (…). Ha ez a három passzol az életedben, biztos te leszel az a szereplő, akit mindenki irigyel,...
Read more...
A jelenlegi létszituációban a tanulóknak olyasvalakire van szükségük, aki nem irányít, csak irányt mutat és motivál. Ugyanakkor az adott tanár oktatási módszere is merőben befolyásolja a diákok tanórán történő tevékenységét....
Read more...

Vizuális Műhely

Május 19-én újabb fotókiállítás nyílt a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Sociollogicum épületének halljában Szalai Luca képeiből, aki a Budapesti Corvinus Egyetem szociológia és a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem kulturális antropológia szakán végzett. A...
Read more...
„Az iskola diákszemmel. Képek az iskola nem nyilvános életéből”fotópályázatunkra beérkező pályamunkák kiértékelésének eredményeként a pályázatokat elbíráló bizottság úgy döntött, hogy első díjat a beérkező pályázatok egyike számára sem ítél oda....
Read more...

Keress bennünket a Facebookon!

Elérhetőség

titkarsagTitkárság

1989 Dec. 21 u., 128 sz.

400604 Kolozsvár

Tel:  +40-264.42.46.74

        +40-264.41.99.58

Fax: +40-264.42.46.74

Tanulmányi épület

Plugarilor utca, 34 szám

400604 Kolozsvár

Térkép